Lengyel József, a paksi Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének (MÉSZ) volt alelnöke, a szervezetnek alapítása óta tagja. Először az „F” műszak küldöttje volt. 2004-ben a tisztségviselői választáson póttag lett. Később 2006-ban elnökségi taggá, 2007 szeptemberben alelnökké választotta meg a tagság, amely tisztséget 2015 februárig töltötte be.
– Szeretek emberekkel foglalkozni, ez a legfőbb oka annak, hogy vállaltam a szervezetben való feladatokat, illetve, hogy sokat jelent számomra az, ha segíthetek úgy az egyes személyeken, úgy a kollektíván. Kihívást jelentő dolog egyébiránt problémákat megoldani. Ha egy sikeres tárgyalás után az elégedettségét fejezi ki a tagság, ez további lökést ad a feladatok ellátásához. Az egész munkával azt szeretném elérni, hogy a tartós munkabéke mellett a dolgozóknak csak a munkájukkal és családjukkal kelljen foglalkozniuk, nem pedig azzal, hogy már megint milyen juttatást szüntetnek meg.
A tevékenység során a fő feladatom részt venni a munkáltatóval folytatott egyeztetéseken és tárgyalásokon, valamint a kulturális és sportrendezvények szervezése és lebonyolítása. Az üzemi tanácsnak is tagja vagyok, ezek szintén feladatokat rónak rám.
Az erőműben dolgozó kollektíváról jó véleménnyel vagyok. Igaz vannak az örök elégedetlenek, panaszkodók, csendes szemlélők és aktív érdeklődők. De ez így van jól, mivel nem vagyunk egyformák. Amikor 2006-ban hívtuk a kollektívát egy nagyobb probléma megoldására, mindenki beállt a sorba és egységesen kiálltak a jobb eredmény elérése céljából. Ezzel megmutatták, hogy egységes kollektívát képviselünk, nagyjából egy véleményen vagyunk.
Elmondhatom, szervezettségünk országos szinthez képest is elég jó, kb. 80%. Lehetne jobb is, és ezért dolgozunk. Ez köszönhető a sok munkának, eredménynek, amit az érdekképviseletek elértek. Pl. a kollektív szerződés megvédése, jóléti és a szociális juttatások magas összege, és az országos viszonylatban jónak mondható bér, a kulturális és a szabadidős tevékenységek, a kollektíva gyermekeinek megajándékozása. Szervezetünk a bajban sem hagyja magára a tagjait és a családtagokat, ezért hoztuk létre a műszakosok alapítványát.
Ennek ellenére miért fordul elő, hogy egy munkavállaló kilép? Ezért véleményem szerint elsősorban a törvényalkotó a hibás, mivel amit a szakszervezetek kiharcolnak, az minden munkavállalóra érvényes. Aki nem tag, „potyautas”, akkor is örülhet, hiszen ő is megkapja azokat a juttatásokat és még tagdíjat sem kell érte fizetni. Másodsorban azok, akik azért lépnek ki, mert sikerül a munkáltatóval megállapodni bizonyos értékekről, és már nincs
szüksége a dolgozónak a szakszervezetre, végül is megkapta, amit akart. Pedig a „nem tagoknak” is fel kellene ébredniük, mert mi lenne a szakszervezetek nélkül? Sajnos ennek ellenére egyesek nem azt nézik, hogy milyen eredmények születtek, hanem azt, hogy mit nem sikerült megoldani.
Az érdekvédelmi munka több és összetettebb feladatokkal jár, ami magával hozza, hogy sajnos sok időt vesz el a szabadidőmből, illetve a családomtól, mivel az alelnöki és az üt. funkciókat munka mellett végzem el. 1986-tól mint vezető elektrikus beosztásban dolgozom az 1-es blokk vezénylőben, folyamatos három műszakban. Sok a feladat, a munkahelyen is helyt kell állnom. Ez csak úgy lehetséges, ha egy megértő családi háttér van mögöttem. Sok családi egyeztetés és tolerancia – ez a titka.
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)