< />
Szerző: Kálmán Attila
2017. július 26.

Kúria: Kevés elbocsátott dolgozó lesz pernyertes

A munkaügyi perek 70 százalékában munkaviszonyuk megszüntetését támadják a munkavállalók jogellenességre hivatkozva, ám csupán húsz százalékuk lesz pernyertes. A bíróságok ilyen arányban ítélik meg úgy, hogy a dolgozó elbocsátásakor a munkáltató megvalósította a joggal való visszaélést, vagy megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Ennek a meglepően alacsony számnak pedig leginkább a hibás jogértelmezés miatt rosszul megfogalmazott keresetlevelek nagy száma és a bizonyítás nehézsége az oka – derül ki a Kúria ez irányú joggyakorlat-elemzéséből.

A közelmúltban a Kúria két joggyakorlat-elemző csoportja foglalkozott a munka világát érintő ítélkezés áttekintésével, az egyik a joggal való visszaélés vonatkozásban, míg a másik az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulásával kapcsolatban vizsgálta azt. Az előbbit dr. Hajdu Edit, míg az utóbbit Sipőczné dr. Tánczos Rita kúriai bíró irányította. Munkájuk eredményét egy minapi sajtó-háttérbeszélgetésen ismertették. Mint elhangzott, a két csoport nagyjából 300-300, első- vagy másodfokon jogerősen lezárult pert tekintett át, viszonylag nagy idősávban, a 2011-2015 közötti évekre vonatkozóan. A két vezető példák sorával mutatta be az ítélkezési gyakorlat tapasztalatait.

A joggyakorlat-elemzés általános ismertetésével kapcsolatban dr. Tálné dr. Molnár Erika, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának helyettes vezetője rámutatott, munkaügyi területen különösen nagy jelentősége van a legfőbb bírói fórum jogegységesítő tevékenységének, amelynek egyik alapja a joggyakorlat-elemzés. A vizsgálat tárgya ez esetben két olyan alapvető munkaügyi jogintézmény volt, melyek sok tekintetben határterületek, de sok tekintetben szétválaszthatók. A joggyakorlat-elemzésnek tehát azt kellett vizsgálnia, hogy e két jogintézmény hol ér össze és hol lehet elkülöníteni őket. A csoportok összefoglaló véleményükben lefektették az irányadó elveket.

Ennek azért van jelentősége, mert a két jogintézmény elhatárolásában a bíróságok részéről is mutatkozik egyfajta bizonytalanság, de jóval több esetben ugyanez elmondható a keresetet benyújtókra, illetve azok jogi képviselőire is. Gyakori az is, hogy a bonyolult jogi megítélés miatt az igazukat keresők „biztos, ami biztos” alapon több jogellenességi okra hivatkoznak, melyek együtt nem állják meg a helyüket: tételes jogszabályba ütközést hiányában lehetséges a diszkrimináció és ennek hiányában a joggal való visszaélés megállapítása.

Az egyenlő bánásmód követelménye nemcsak alkotmányos védelmet élvez, de a részletes szabályokról konkrét törvény is rendelkezik, azaz az ilyen típusú jogvita eldöntésekor egyszerre kell vizsgálni ezt a jogszabályt és a munka törvénykönyvét

A Kúria általános tapasztalata, hogy munkaügyi pert a vizsgált két jogcímen túlnyomó többségében munkavállalók indítanak, elenyésző ama esetek száma, amikor valamiért a munkáltató keres jogorvoslatot. A munka törvénykönyve érthető módon elsősorban a munkavállalók „oldalán áll”, ellensúlyozandó az alá-fölérendeltségi viszonyból óhatatlanul származó kiszolgáltatott helyzetüket. Csakhogy ennek ellenére az is beszédes adat, hogy a munkaügyi perek 70 százalékában a foglalkoztatottak – jogellenességre hivatkozva – munkaviszonyuk megszüntetését támadják, ám csupán húsz százalékuk lesz pernyertes. Magyarán: a bíróságok ilyen arányban ítélik meg úgy, hogy a dolgozó elbocsátásakor a munkáltató megvalósította a joggal való visszaélést, vagy megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

Ennek a meglepően alacsony számnak leggyakrabban a hibás jogértelmezés miatt rosszul megfogalmazott keresetlevelek és a bizonyítás nehézsége az oka. A joggal való visszaélésnél a bizonyítási teher a felperes dolgozóé, ám az egyenlő bánásmód megsértésekor ez megfordul, amit – ahogy Sipőczné dr. Tánczos Rita fogalmazott – egyfajta „misztifikált bizonyítási teherként” nevesítenek a jogalkalmazók. Ez azt jelenti, hogy a felperesnek mindössze két dolgot kell megjelölnie a keresetében: azt, hogy jogsérelem érte őt, valamint hogy olyan védett tulajdonsága van, amit az egyenlő bánásmód követelményéről szóló törvény tételesen nevesít. Innentől kezdve pedig a munkaadónak kell bebizonyítania, hogy törvényesen járt el, nem diszkriminált.

A munkaügyi perekben a bizonyításnak van egy másik fontos aspektusa is, ez pedig annak eldöntése, hogy a munkaadó – a képviseletében eljáró joggyakorló személyiségi jogainak védelemére hivatkozva – kérheti-e a munkavállaló által engedély nélkül beszerzett kép- és hangfelvétel bemutatásának kizárását a bizonyítékok sorából egy-egy munkajogi vitában. A Kúria álláspontja az, hogy személyiségi jogainak sérelmére nem hivatkozhat sikerrel az, aki hamis tényállását akarja leplezni, s az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kizárja személyiségi jogvédelem tárgyává teszi. Fontos megjegyezni azt is, hogy a joggal való visszaélés esetében a munka törvénykönyve kizárja „az eredeti állapot helyreállítását”, azaz a törvényellenesen elbocsátott dolgozót pernyertesség esetén sem helyezheti vissza a bíróság az eredeti munkakörébe, míg ugyanez az egyenlő bánásmód megsértésekor az egyik kártalanítási forma lehet. Bár az előbbivel kapcsolatban hangzottak már el jogalkotói ígértek, ám e tilalom feloldása a munkaügyi kollégium kérése ellenére sem került be egyelőre a törvénybe.

A vizsgált időszakban fontos változás volt, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatályba lépésével összefüggésben 2014. március 15-ével történt módosítás folytán a korábbi rendeltetésellenes joggyakorlás tilalmát kimondó szabályozás helyébe a joggal való visszaélés tilalma került az új munka törvénykönyvébe, miközben a jogalkotó változatlanul hagyta az alapul szolgáló tényállások példálózó felsorolását – emlékeztetett dr. Hajdu Edit. Hozzátette, a módosított rendelkezés alkalmazásával hozott ítéletekből következtetés vonható le arra, hogy a munkaügyi bíráskodás figyelemmel volt a joggal való visszaélés értelmezésének polgári jogi gyakorlatára, továbbá hogy – mint korábban a rendeltetésellenes joggyakorlást – a joggal való visszaélést is objektív alapon vizsgálták-e a bíróságok.

A másik jogintézményt vizsgálva Sipőczné dr. Tánczos Rita kiemelte, hogy az egyenlő bánásmód követelménye nemcsak alkotmányos védelmet élvez, de a részletes szabályokról konkrét törvény is rendelkezik, azaz az ilyen típusú jogvita eldöntésekor egyszerre kell vizsgálni ezt a jogszabályt és a munka törvénykönyvét. Ezért is fontos a fogalmak tisztázása, mint például a „megtorlásé”, ami ebben az esetben mást értelmezést kap.

A Jogászvilág kérdésére dr. Hajdu Edit elmondta azt is, a Kúria szabályzata alapján csak az alsóbb bíróságok ítélkezési gyakorlatát vizsgálhatják, de a téma érzékenységére és az összehasonlításra tekintettel a legfőbb bírói fórumon hozott ítéleteket is áttekintették. Itt ugyanazt a 70/20 százalékos arányt tapasztalták, mint amilyet az első- és másodfokú, jogerősen zárult perek esetében.

a cikk forrása: http://jogaszvilag.hu

a fotó forrása: https://www.drbenedek.hu

Küldje tovább! Nyomtatható verzió Vissza a lap tetejére
Hozzászólás írása:
Kérjük írja be az ellenőrző kódot!
Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete AES-Tisza Erőmű Kft. VDSZSZ Tagszakszervezet Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezete Budapesti Erőművek Szakszervezete Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Borsodi Energetikai Kft. Szakszervezeti Bizottsága Dél-dunántúli Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Dél-magyarországi Áramszolgáltató Társaságcsoport Szakszervezete Dunamenti Hőerőmű Vállalat Munkástanács Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Elektromos Szakszervezet Energiaipari Karbantartók Szakszervezete Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Ifjúsági Tagozat Komlói Fűtőerőmű Zrt. Dolgozóinak Szakszervezete Miskolci Erőmű Szakszervezet Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezete MVM Magyar Villamos Művek Dolgozóinak Szakszervezete MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat VDSZSZ OVIT Rt. Tagszakszervezet Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Pannonpower Rt. Villamosenergia-ipari Dolgozóinak Szakszervezete Schneider Electric Rt. Szakszervezet Tiszavíz Vízerőmű Kft. Munkavállalóinak Szakszervezete Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ERBE Kft. Szakszervezete Villkesz Kft. Szakszervezete Villamosenergia-ipari Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezete Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Villamosenergia-ipari Rendszerirányító és Üzemeltető Szakszervezete Villamosenergia-ipari Üzemi Tanácsok Fóruma
A Szakszervezetek.hu Press legfrissebb hírei

Szolgáltatások

2016.01.13 07:01 - Aliraza521

Csalnak-e a munkáltatók?

2015.01.06 07:39 - mariamunir

Erőművek és Szolgáltatók

2015.01.02 12:51 - qudsia

Mi újság a PADOSZ-nál?

2015.01.02 12:51 - qudsia
Még több téma...