A VÁPB soron következő ülését Budapesten, az ELMŰ Nyrt. tanácstermében tartották 2009. június 19-én.
A munkáltatói oldal szóvivői tisztét dr. Janka Mária, a munkavállalói oldalét Gál Rezső töltötte be.
Tárgyalt napirendi pontok voltak: Villamosenergia-ipari bér- és szociális megállapodás tartalma (VKSZ 2.2.1).
A VKSZ 2.2.1 pontjának jövőbeni tartalmára vonatkozó javaslatát a munkaadói oldal megküldte a munkavállalói oldalnak, mely erre válaszul ellenjavaslatot küldött.
Fent említett ponttal kapcsolatban került sor mindkét oldal részéről a véleménycserére.
Gál Rezső elmondta, hogy az egy évvel ezelőttihez viszonyítva közeledtek az álláspontok. Az EVDSZ szövetségi vezetőségi ülésen megtárgyalták, ezután küldték meg javaslataikat a munkáltatóknak.
A két oldal javaslatai között azonosság és eltérés is van az alábbi fejezetekben:
Ajánlott keresetszínvonal-növekedés mértéke, az inflációkezelés, garantált bérminimum, ágazati bértarifa felülvizsgálat, kötelező minimum a jóléti-szociális juttatásoknál.
Amint azt dr. Janka Mária elmondta, a munkáltatói oldal álláspontjánál az országos-ágazati-helyi bértárgyalás struktúrájából indultak ki. A KSZ módosításánál a munkáltatói oldal számára fontos volt, hogy a bérmegállapodás tartalmán változtassanak. (A munkavállalói oldal ezt elfogadta.) Jobban előtérbe kell helyezni a helyi/vállalat-csoport szintű megállapodást, ennek megfelelően az ágazati bérmegállapodás szerepének csökkennie kell.
Országos megállapodás: javasolt keresetszínvonal növelés (ágazati és helyi szabályozásnál is ezt kell figyelembe venni). Ágazati megállapodás: ágazati minimálbér alkalmazandó, garantált bérminimumok, bértarifa értékeinek felülvizsgálata, jóléti-szociális kötelező minimumérték és ajánlott növelés. Minden más kérdés a helyi bérmegállapodás, tárgyalás színtere legyen. A munkáltatói oldalnak ez egy erőteljesen deklarált szándéka volt, most is ezt a logikát kívánja követni.
Gál Rezső véleménye szerint az OÉT a keresetszínvonal növelésére tesz javaslatot, az ország helyzete alapján (beleértve a mezőgazdaságot, autógyártást stb.). Adott szektor helyzete az országos helyzetnél lehet jobb, vagy rosszabb. A szektor nem vonatkoztathat el az országos ajánlástól, de lehet más. Hét évi tárgyalás, alkuk után kötötték meg a VKSZ-t, de két pont (2.2.1 és sztrájk) nyitva maradt. A munkavállalói oldal jelezte, hogy a munkáltatói oldal 2.2.1-re vonatkozó javaslatát nem fogadják el. Elfogadták a munkáltatók azon érvelését, hogy a hangsúlyt toljuk el vállalatcsoport, helyi színt felé.
Egy-egy témát illetően nézet- és véleménykülönbség alakult ki tárgyaló felek között, majd kompromisszum keresésére tettek javaslatot.
Szünet után a munkaadói oldal szóvivője ismertette álláspontjukat a jóléti- és szociális juttatások kérdéskörével, az ajánlott keresetszínvonal növeléssel és az infláció kezelésével kapcsolatban.
A munkavállalói oldal - a külön oldalülésüket követően - nem mindenben értett egyet a munkáltatók javaslataival.
Vita után a két fél megállapította:
â A jóléti és szociális juttatásoknál a kérdés első felében konszenzus van. A második felére a munkavállalói oldal július 10-ig javaslatot dolgoz ki, és megküldi a munkáltatóknak.
â Rögzítik, hogy a keresetszínvonal növelésnél a két oldal között nincs konszenzus.
A tárgyalásokat júliusban folytatják.
Következő napirendi pontban a korengedményes nyugdíj kérdését tárgyalták.
Gál Rezső elmondta, hogy 2009. január 1-jével lejárt a jogszabály. Az OÉT 2008 decemberében tárgyalta és 1 évvel meghosszabbította a jogszabályt, illetve kisebb módosítás történt, és rögzítették, hogy az első fél évben újra áttekintik a kérdést. De az OÉT nem tárgyalta ezt a témát, így 2010. január 1-jével megszűnik a korengedményes nyugdíj.
A munkavállalók álláspontja: ezt az intézményt fenn kell tartani. Levélben fordultak a munkaügyi miniszterhez. Javasolja: közösen lépjen a két oldal e kérdésben.
Dr. Janka Mária szerint a munkáltató és az érintett munkavállalók érdekeit egyaránt sérti a korengedményes nyugdíj megszüntetése. Dr. Varga-Sabján László (a munkáltatói oldal képviselője) véleménye szerint sem logikus lépés a korengedményes nyugdíj megszüntetése: ha a munkáltató kifizeti a nyugdíjba vonulás költségét, és felvesz új munkaerőt, ezzel csökkenti a munkanélküliek számát. Ha ez a lehetőség megszűnik, nő a munkanélküliség.
Összefoglalva megállapították, hogy a korengedményes nyugdíj kérdésében a két oldal álláspontja azonos, az ÁPB-nek lesz közös nyilatkozata, a munkavállalói oldal megteszi javaslatát, és azt egyezteti a két oldal, és egyetértenek abban, hogy a VÁPB ülésére meghívják a szociális és munkaügyi minisztert.
A továbbiakban a sztrájk, a kedvezményes tarifa (C-tarifa) kérdéseit tárgyalták meg.
A C-tarifa ügyében korábban mindkét oldal eljárt annak érdekében, hogy az alkalmazotti tarifa adó- és járulékmentes juttatás legyen. Ezt a Kormány és az Ágazati Sztrájkbizottság 2007. június 21.-i Megállapodása garantálta.
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezet szerint azonban a juttatást a jövőben adó és járulék terhelné.
Ezután mindkét fél elmondta, hogy milyen lépéseket tettek a minisztériumok és más szervezetek felé, hogy az alkalmazotti tarifa adó- és járulékmentes legyen.
Jó hír, hogy a 2009. december 31-ig jogosultakat a rendelkezés nem érinti. De rossz hír, hogy ez az új belépőkre már nem vonatkozik. 2010. január 1-je után belépőkre sem szabad adóköteles megoldást alkalmazni. Ha kötelezik a vállalkozást egy juttatás megadására, akkor azt nem lehet megadóztatni, mert az a vállalkozás szabadságát korlátozza.
Dr. Szilágy József (a munkavállalói oldal képviselője) elmondta, hogy az ÁPB két oldala együttműködésének köszönhetően elfogadták a C-tarifa módosításáról szóló új rendeletet. A 24/2009. (VI. 9.) KHEM rendelet a 77. számú Magyar Közlönyben jelent meg. Majdnem minden észrevételt elfogadott a minisztérium.
Van néhány nyitott kérdést, melyet levélben jeleztek a minisztériumnak (élettársi kapcsolat, egy fogyasztási hely - két jogosult, vezérelt fogyasztás, munkáltatói listára kerülés problémája). Kérik a munkáltatókat, támogassák a kezdeményezést.
Egyebek:
- Más ÁPB-k - ÁPB ülés keretében - az ágazatra vonatkozó fontos kérdésekben tájékoztatást kérnek/hallgatnak meg az illetékes minisztérium szakállamtitkárától.
- Az EU Szociális Párbeszéd, az EURELECTRIC közötti információcsere, kapcsolattartás, az EU információkhoz való hozzáférés.
- Az EU ÁPB kihelyezett villamos energia ülése decemberben Budapesten lesz. (Konferencia és Szociális Párbeszéd Bizottsági ülés).
- A VÁPB megbízásából nyomdai kiadvány formájában elkészült a Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés.
Forrás:
15. évf.,7-8. szám