Gaskó István, a Liga elnöke hangsúlyozta: a munkamorált, a munka intenzitását, eredményességét, hatékonyságát dönti el a Munka Törvénykönyve (Mt.), de a tervezet jelenlegi formájában a lehető legrosszabb üzenet ezekre a tényezőkre nézve. Az Mt. minisztériumi tervezete csorbítja a munkavállalói jogokat, beleértve a kollektív jogokat, valamint csökkenti a pótlékokat, a béreket.
A mostani tervezet a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályaihoz próbálja közelíteni a munka világát, ugyanakkor a Ptk. egyenrangú felek jogviszonyát szabályozza, míg a munka világában a munkaadó és a munkavállaló nem egyenrangú partnereként jelenik meg. Reményét fejezte ki, hogy a tervezet jelenlegi formájában nem kerül a parlament elé. Elmondta azt is, hogy a nemzetközi konferenciára a tervezet készítőit és a nemzetgazdasági minisztert is meghívták, ők azonban elzárkóztak előle.
A Liga elnöke úgy fogalmazott, hogy a javaslat majdnem „kinyírja” a szakszervezeteket, míg az érdekegyeztetés jövőbeni terepének szánt Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alkalmatlan a munka világát érintő kérdések érdemi kitárgyalására.
Gaskó István kiemelte, a Liga is újra sztrájkot, tiltakozó akciókat kezd, ha nem születik érdemi kompromisszum az Mt.-ről.
Palkovics Imre, a MOSZ elnöke az Mt. tervezetét Tesco gazdaságos javaslatnak nevezte, utalva arra, hogy többek között a Tesco munkajogásza is részt vett annak elkészítésében. Hangsúlyozta, tűrhetetlen, hogy a munka világát egy szűk befektetői kör érdekei szerint alakítsák át. Elmondta, a döntéshozóktól azt kérik, hogy üljenek le az érintettekkel és vegyék sorra, hogy mely pontokon kell megváltoztatni az Mt.-t az ország versenyképességének érdekében. De nem megengedhető, hogy a szabályok korszerűsítése alatt a Kádár-rendszer, vagy a feudális viszonyok visszahozását értsék - fogalmazott. Az Mt. tervezete jelenlegi formájában embertelen, keresztényietlen, és alattvalóvá teszi a munkavállalót, miközben szerződéses szabadságról beszél. Beszélt arról is, hogy mindenkivel együttműködnek, aki tisztességes vitát szeretne, de ha ez nem jön létre, akkor összefognak, és más nyomásgyakorló eszközökhöz folyamodnak.
Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, az ITUC főtitkára szerint a dialógust a kormány verte szét. Az alapvető sztrájkjogot a törvényen kívül szabályoznák, és ez nem felel meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előírásainak. Ezekre az alapokra nem lehet szociális, demokratikus jövőt építeni. A kormányt alighanem nem érdeklik ezek a jogok, s nem törődik a következményeivel. A régióban majd' mindenhol megsértik a munkavállalói jogokat. Szociális igazságtalanság tapasztalható világszerte A főtitkár asszony beszélt a gazdasági válságról, az okokról, arról, hogy mindent a munkavállalókkal akarnak megfizettetni.
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke elmondta, hogy a versenyszféra szakszervezeteivel akarnak tárgyalni. Ott ugyanis vannak olyan közös érdekek, amelyek alapján meg lehet egyezni. Kell új Munka Törvénykönyv, de közösen kialakított és elfogadott szabályokkal.
Demján víziója szerint 2040-ben az Európai Unióban megtermelt GDP a világénak pusztán 5 százalékát fogja adni. A kínai ennek a 2,5-szöröse lesz egy főre vetítve, de az USA-é még ezt is meghaladja. A hatalmas átrendeződés nem hordoz jó kilátást sem a magyar vállalkozóknak, sem a magyar munkavállalóknak.
Szerinte probléma, hogy a nyugati világban menedzseruralom van, nincsenek igazi tulajdonosok, s ezért a vállalatoknál is választási ciklusok vannak. Ez volt a válság kirobbanásának is az oka. Magyarország nem ment át az alapvető reformokon, s ezért ma a legsebezhetőbb, senki sem véd meg senkit, s az adósságot is bevasalják rajta. A szakszervezetek és a vállalkozók is Magyarországon szeretnének boldogulni. Ez a közös alap - fogalmazott Demján Sándor. Szerinte nincs vita abban, hogy nem lehet a védett kort eltörölni, a gyermekvállalást elő kell segíteni, a képzésükben pedig azonos jogokat kell élvezni.
Elmondta, hogy a szövetség érdekelt az erős szakszervezetekben. Az üzemi tanács nem jó megoldás, mert a demokratikus tripartit rendszerből az üzemi tanács kilóg. Vezessék be a szolidaritási adót is a magasabb jövedelműeknél. Aki tud dolgozni és van munkaalkalma, az dolgozzon. A kulcskérdés, a kkv-nél lévő szabályoknál le kell rögzíteni az alapjogokat, s a családi vállalkozásokra ki kell dolgozni a foglalkoztatás feltételeit és a szakszervezetek működését e területen.
Lehoczkyné dr. Kollonay Csilla, az ELTE és a CEU egyetemi tanára arra hívta fel a figyelmet, Magyarország jelenleg is megsérti a korábban aláírt Szociális Charta 6. cikkelyét, amely előírja, hogy a kormány köteles a munkáltatók és a szakszervezetek konzultációját biztosítani a munkahelyitől az országos szintig.
Munkajogi előadásában sorra vette azokat a pontokat a Munka Törvénykönyve tervezetében, amelyek minden fejlett demokráciában tanult munkajogász számára elfogadhatatlanok, de legalábbis erősen megkérdőjelezhetőek. Ilyen például az egyenlő felek közötti szerződési elv átemelése a Munka Törvénykönyvébe, amely éppen azért fejlődött ki és vált külön törvénykönyvvé, mert a jogalkotók felismerték és elismerték, hogy a munkaadó és munkavállaló közötti alkuban olyan erős egyensúly-eltolódás van, amely szükségessé teszi az állam szabályozó és védő közbelépését a munkavállaló oldalán.
(liganet.hu)
Kritika innen-onnan
Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és a Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke az Mt.-t főleg a munkaadói szempontból elemezte. Új alaptörvényre van szükség, mert a mostani a nagyvállalati modellre épült. Az új tv.-től elvárható, hogy segítse a gazdaság versenyképességét, legyen differenciált szabályozás benne (fontos a helyi megállapodás), rendezze megnyugtatóan az érdekképviselet szerepét, azonkívül csökkentse az alkalmazottak adminisztratív terheit. A tervezettel kapcsolatban az volt a véleménye, „furcsa, hogy a honlapon jelent meg először, hosszas érdekegyeztetés kellett volna”. Mindazonáltal szerinte az Mt.-tervezet tartalma százszor jobb, mint ahogy fogadták, főleg a médián keresztül. A tervezet jó kiindulópont a XXI. századra, a realitásból kell kiindulni, a piaci viszonyokhoz folyamatosan alkalmazkodni kell. Az Mt.-vel kapcsolatban tárgyalni kell az érdekképviseletekkel, közösen ki tudnák alakítani az optimális javaslatokat.
Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit, az ELTE adjunktusa vetített képes előadásában az Mt. tervezet munkavállalókra kedvezőtlen tételeit ismertette. Ő is nehezményezte, hogy az Mt.-re a polgári tv.-t akarják ráhúzni. A munkajog a munkavállalók érdekében született. Összehasonlítást tett az angolszász és a kontinentális jogalkalmazások között.
Patrick Istchert, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárhelyettese nemtetszésének adott hangot, hogy a magyar munkavállalókra a tervezet bevezetése esetén nehéz időszak következik. Az ETUC a munkavállalók mellett áll, felajánlotta a szakmai, kutatói központ segítségét az érdekképviseleteknek. „Koordinálni kell erőinket. Együtt küzdeni az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében” - mondta.
Mark Levin, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) budapesti regionális központjának igazgatója elmondta, hogy az Mt.-tervezet készítésével kapcsolatban nem kaptak felkérést. Az ILO célja pedig az, hogy segítse a párbeszédet, legyen tripartit egyeztetés. Javasolja, legyen Magyarországon konstruktív párbeszéd és ők segítenek ebben.
Plenáris vita
A konferencián elhangzott, hogy környezetünkben, például a románoknál, cseheknél és a szlovákoknál már elfogadták, keresztülvitték a munkatörvénykönyvben a munkavállalókra több pontban hátrányos javaslatot. A szlovák érdekvédelmi vezető és egy jogászasszony többek között elmondta, hogy december óta különböző formában tiltakoztak, amely nem hozott eredményt.
Részt vettek a konferencián az országos szakszervezeti konföderációk elnökei is, akik mind egyetértettek abban, hogy a szociális párbeszéd nemcsak egy elkerülhetetlen eszköz a XXI. századi demokráciában, hanem tények igazolják, hasznos mind a nemzetgazdaságra nézve, mind pedig a munkáltatók profitjára és a munkavállalók életkörülményeire nézve is.
(F.)
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)