2007. november 12.

A fiatalabbak számára ritkaság ma már, hogy hosszabb időt töltsenek első munkahelyükön, állítólag - mondják - aki sokáig dolgozik egy helyen, az nem képes a megújulásra, újításra. István szerint ez a megállapítás erre a szakmára nem érvényes, sőt. A több évtizedes iparági munkaviszony olyan közösséget jelent, ami összetartó erő, ezen kívül a sokéves tapasztalat alapján lehet csak véleményt formálni az energia-iparról, átlátni a változó folyamatokat, tudni, melyek a megtartandó értékek, vívmányok. A kelenföldi alállomáson dolgozni folyamatos munkarendet jelent, ezt meg lehet szokni, életformává vált - mondja Damm István.

- Hogy érzi magát a munkahelyén?
- Szeretek itt dolgozni. Az évek alatt összetartó közösség alakult ki, ahol számíthatok a munkatársaimra. Másrészről az is igaz, nap mint nap meg kell küzdeni akár szakmailag, akár emberileg azért, hogy ami jól működik, azt ne szüntessük meg. Aki régóta itt dolgozik, ismeri az iparágat, a szakmai problémákat. Tudják, mi a dolguk, a fogyasztó mindenek előtt. Ez a fő követelmény nem halványulhat el a későbbiekben sem. Saját tevékenységemet tudom említeni: Mivel a lakosságnak folyamatosan biztosítani kell az áramot, ha üzemzavar van, akkor minden körülmény között meg kell oldanom a problémát. A csökkentett karbantartási munkálatok, a kevesebb kilométer-hozzájárulás után is tartani kell a színvonalat. Ráadásul egyre kevesebben dolgozunk, ugyanannyi feladatot ellátva feleannyian, mint évekkel ezelőtt.

- Hogyan telik egy napja? Milyen a kapcsolata a fogyasztókkal?
- Műszakkezdéskor átnézem a tervezett programokat, egyeztetek a diszpécserrel. Az előre betervezettek mellett óhatatlanul előfordul más probléma, helyszín, üzemzavar. A lakossági fogyasztók is nehezebb helyzetbe kerülnek az egyre emelkedő villanyár miatt, nem csak az iparágban dolgozók. Az egyéni fogyasztó sem érti sokszor a változást, mert valami miatt nem tud róla. Milyenek a lehetőségei, hova kell a problémáival fordulni. Itt a Panasz Menedzsmentre gondolok.
Jelenleg egy új számlázási rendszer került bevezetésre, ezt kell valamilyen formában megértetni a fogyasztókkal. A feleségem, Dammné Francia Valéria is az ELMÛ-nél dolgozik, éppen az új számlázással kapcsolatos tudnivalókat oktatja a központban.

- Mi a véleménye az aláírt megállapodásról, mely a C-tarifa megtartása érdekében történt? A hosszú tárgyalássorozat végeredménye egy kompromisszumos megoldás.
- Sajnos. Mindig kompromisszumos megoldás születik abban az esetben, ha a szerződő felek egyike úgymond "kikezdi” az érvényben levő megállapodást. Ekkor már várható előre a változás. Nem mondom, hogy sikertörténet, hiszen csökkentett keretek között és más rendszerben működik. Magát a kereteket tekintve nem éppen örvendetes a sávozás sem, hiszen a megengedett mennyiség is csökkent, kb. 25%-kal és a fogyasztási helyek tekintetében sem maradt meg a régi rendszer.
De tovább működik, ami a legfontosabb. Ezen kívül a nyugdíjasainkat érintette inkább, értük sokat tettünk.

- Mennyire ismeri a kollégák véleményét?
- Általános vélemény a dolgozók körében az, hogy "későn ébredtünk”. Már az önkényes értelmezésnél, a 40%-os tarifadíj emelésekor erősebben felléphettünk volna. Ez volt az első tőrdöfés. Ezt követően nagyon sokáig nem válaszoltunk azokra a szándékosan téves információkra, amellyel a "másik” oldal a lakosságot ellenünk tudta fordítani. A kedvezményes villamosenergia-fűtés nem olyan kedvezményes, mint azt a laikusok gondolják, hiszen a gáz még mindig olcsóbb. Ez a jövőben változhat, persze. De vannak olyan kollégák, akiknek nincs más lehetőségük, ha társasházban laknak. Mennyibe kerül majd továbbra is a lakosságnak a mi C-tarifánk, hallhattuk mindenhonnan. Már ekkor fel kellett volna hangsúlyosabban hívni a közvélemény figyelmét, tájékoztatva a valós állapotról, helyzetről. A villamosenergia-iparban dolgozók, általánosságban nem luxuskörülmények között élnek, mondjuk úgy, nem használnak áramot medence fűtésére, hiszen az nincs. Ezeknek a túlzó híreszteléseknek kellett volna elejét venni. A megtakarított összeget majd levonják a többi fogyasztó villanyszámlájából? Ilyeneket nem lehetett hallani. Látható, minden költségtől próbál az állam megszabadulni, a munkáltatókra áthárítva azt.

- De a villamosenergia-ipari dolgozók mindenképpen ragaszkodnak a megszerzett jogukhoz...
- A munkavállalók a C-tarifáért mindenkor hajlandóak sztrájkolni is, ez összekovácsolja az iparágat, sarkalatos pontja a kiharcolt jogoknak. Nagy érvágás lenne a kedvezményes díjszabás megszűnése, hiszen a jövedelmi viszonyok a villamosenergia-ipari munkavállalók esetében nem éri el az országos átlagot. A kelenföldi alállomáson a szakszervezet tisztségviselőjeként ismerem a munkavállalók álláspontját, problémáit.

- Kaphatnak-e támogatást az itt dolgozók, ha nem tudják tovább finanszírozni a jelenlegi fűtésrendszerüket?
- A fűtéskorszerűsítésre a kafetéria keretein belül, annak terhére van lehetőség. Ha lenne, igénybe vennék a további támogatásokat is.

- Milyen az érdekvédelem megítélése?
- A régebbi időszakot tekintve most kedvezőbben értékelik a szakszervezet munkáját, volt aki a C-tarifa kapcsán tett erőfeszítéseket látva, az összetartás erejében bízva tagunkká vált. Ezen a helyzeten szeretnénk még tovább javítani, a személyes kapcsolattartást is előtérbe helyezzük, e tekintetben sokat dolgozunk.

- Mit hoz a jövő?
- Most tízszázalékos áramár-emelésről beszélnek a hírek. Piacnyitás, verseny. De kérdezhetem: Ha áremeléssel jár a piacnyitás, akkor mi szükség van rá? Nem látom, bárkinek is jó lenne a fogyasztók közül, mégis erőltetik azt, ami látszik, nem fog jól működni. A magyarországi szolgáltatás kiválóan működött a kilencvenes évekig. Aki nem ismeri az energiaszektort, nem hozhat jó döntéseket. Itt kell felnőni ahhoz, hogy lássa, mi mivel függ öszsze. A mindennapokon, az előtérbe kerülő problémákon túl, hiszen a villamosenergia-ipar jelentős, stratégiai ágazat, a fejlődésért, a kedvező körülményekért az itt dolgozók egyetértésével, érdekeik szemmel tartásával mindannyian akarunk és tudunk is tenni.

L. E.

Hozzászólás írása:

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége