Energiaipari Karbantartók Szakszervezete – Debreczeni Dezsőné Zsuzsa

Debreczeni Dezsőné Zsuzsával készült interjú a Siemens Hírlevél 2010/I. számában jelent meg.

-Mióta dolgozol pontosan a SET-nél és milyen funkciókat láttál el a múltban?

-1986-tól dolgozom a Társaságnál, belépésem óta a Pénzügy és Számvitel munkatársaként. Anyagkönyvelőnek vettek fel, de nem könyveltem anyagot, mivel a betanulás időszakában látták, hogy a gépi könyvelés jobban érdekel és lehetőséget kaptam rá, hogy ezzel foglalkozzam. Emlékszem: abban az időben könyvelőgépekkel rögzítettük az adatokat hatalmas kartonokra. A gépkönyvelés irodájában ablakba kihelyezett szovjet gyártmányú légkondi volt, mivel ezek a gépek 26 Celsius felett már összekeverték az adatokat. 1988-tól a korszerűbb PC-kel dolgozhattunk, és voltaképpen azóta csak a rendszerek és számítógépek változtak. Volt időszak, amikor a havi zárásokat az MVM-be floppylemezeken kellett bevinni, ám útközben az adatok időnként eltűntek a lemezről. 1996-ban is a számítógépek mellett dolgozva éltem végig a privatizációt, annak minden érdekességével.

1988. március 6-án választottak meg a Társaságnál működő Energiaipari Karbantartók Szakszervezete vezetőjének. Az Üzemi Tanácsnak bevezetése óta tagja, majdan elnöke lettem. A két szervezetet összefogva próbáljuk ellátni kollégáimmal együtt a munkavállalók érdekképviseletét. Fontos a kettősség, hiszen a magyar törvények más-más jogosítványt és lehetőséget adnak a két szervezetnek és úgy érzem, a legjobban a duplikált tagsággal lehet védeni a dolgozók érdekeit.

-Végigkísérve a cég történetét, mi a legkedvesebb emléked, mi az, amire a mai napig szívesen gondolsz vissza?

-Számomra felejthetetlen élmény volt az elmúlt időszak nagy fejlesztése, amit abban bízva tettünk, hogy a világnak szüksége lesz az általunk gyártott termékekre és szolgáltatásokra. Örömmel emlékezem a kollégákra, akikkel együtt dolgozhattam és dolgozhatok. Ma már szívesen gondolok azokra a problémákra is, amiket sikerült nem kis nehézségek árán közösen megoldani. Nagyon sok ilyenben volt részem.

-Mi volt a legnehezebb kihívás, amellyel érdekképviseleti vezetőként szembe kellett nézned?

-A legnehezebb feladat, ami a legtöbb fejtörést és álmatlan éjszakát okozta, az a C-tarifa (áramdíjkedvezmény) megtartása, illetve mindenki számára elérhetővé tétele volt. Ez egy több éves történet, ami már nem is olyan fontos. Most már csak az a lényeg, hogy ez a juttatás mindenki számára elérhető és adott, és remélem, ez a dolog már nem fog további fejtörést okozni.

-Az irodád voltaképpen olyan, mint egy kincsesláda: Számos emlék, irat, díj, okmány és dokumentum van benne a Társaság fontos múltbéli eseményeihez kapcsolódva. Aki nem járt még Nálad, annak hogyan írnád le: mi mindent őrzöl itt?

-Mindig is vonzódtam a régi tárgyakhoz, talán ezért is fogadtam szívesen az akkori ügyvezető, Burian úr felkérését 2000-2001 körül, hogy gyűjtsem össze a Társaság még fellelhető tárgyait és dokumentumait. 2003-ban a SET alakulásának 50. évfordulójára egy kiállítást készítettünk a már összegyűjtött emlékekből. Azóta is próbálom gyarapítani a gyűjteményt. Az irodámban megtalálható a Társaság alapító okiratának másolata, régi fényképek, kitüntetések, gyártmánykatalógusok, újságok. Látható régi, kézzel tekerhető számológép, a Társaság első számítógépe, de még fizetési boríték is, amiben hajdan fizetésnapon a munkabérünket megkaptuk. Akit érdekel, annak szívesem megmutatom a régmúlt emlékeit.

-Szabadidődben különféle szebbnél szebb kézimunkákat készítesz, varrsz, horgolsz, szeretsz sütni-főzni. Mi mindenhez értesz a kreatív hobbik területén?

-Nagyon szeretem a kreatív elfoglaltságokat, mindent amit felsoroltál, de ezenkívül még a kertészkedést is. Van egy kis konyhakertem a klasszikus zöldségfélékkel, kis fűszernövény-kertemben pedig nagyon sok illatos fűszernövényt termesztek. Idén pedig elhatároztam, hogy még több érdekes növényt telepítek. Vannak dísznövényeim is, és sok-sok virágom, próbálom összegyűjteni a régi magyar kertek virágait. Nálam már február 28-án is virágszőnyeg fehérlik hóvirágból. A díszbokraim és díszfáim legtöbbjét magam neveltem magról, ez is érdekes elfoglaltság, számomra ez nagyobb kihívás, mint a kertészetben megvenni a kívánt növényt.

A legújabb kreatív munkám a gyöngyfa- vagy drótfakészítés, remélem, többetek ismeri már, ha máshol nem, az íróasztalomon találkozhat ezzel a dísztárggyal bárki.

-A karácsonyi rendezvény előtt a Társaság teljes dekorálásához szükséges díszeket magad készítetted el, a karácsonyi filmet is otthon állítottátok össze a fiaddal. Honnan van ennyi energiád?

-A virágkötészet mindig is érdekelt, világéletemben készítettem hasonló dolgokat. Nagyon szívesen foglalkoztam ezzel, a felhasznált anyagok nagy része a már említett díszfákról, bokrokról való. Én kicsit meglepődtem, hogy a díszek mennyivel kisebbnek mutatnak ekkora térben. Még nem volt alkalmam ilyen nagy termet díszíteni, de nagyon élveztem. A videó készítése egy kedves és hangulatos elfoglaltság volt. Nem tudok szebbet elképzelni, mint advent idején esténként karácsonyi képeket és zenéket válogatni, majd sorba rendezni, közben arról beszélgetve, hogy miként fog ez hatni a kollégákra.

Gyerekként ebben az időben a nagymamával karácsonyi énekeket énekeltünk és mézeskalácsot sütögettünk, ezek az esték nekem azt az időszakot idézték, annak modern változataként.

-Mi az életfilozófiád?

-Ki ismer, tudja rólam, hogy szeretek mindenkin segíteni, genetikailag így lettem kódolva. Mivel nehezen mondok nemet a segítségkérésre, mindig azt vallom, hogy segíteni nem sokkal több fáradság, mint kibúvót keresni, hát akkor miért ne tegyek jót valakinek.

Azért bevallom, néha sikerül magam túlvállalni, néha pedig előfordul, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy elterveztem. Ilyenkor jönnek a kreatív elfoglaltságok, amelyekkel az életem újra kerek lesz.

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége