Zsugorodik a Vértesi Erőmű Zrt.

Téglás József, a munkahelyek megtartásáért harcoló Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet elnöke így vázolja a folyamatot:
A cég egyik kapcsolt villamosenergia-termelője a Dorogi Fűtőerőmű. A társaságot az ÁPV 1996-ban arra kötelezte, hogy az erőművet százezer forintért az önkormányzatnak – milliárdos vagyonvesztés mellett – eladja! Dorog és Esztergom távhőszolgáltatását végzik itt, kb. 3800 lakás ellátását biztosítják. A másik villamosenergia-termelő a Tatabányai Fűtőerőmű. Innen látnak el mintegy 25 ezer tatabányai lakást. Ezt az erőművet az MVM Zrt. néhány éve, áron alul kivásárolta. A Tatabányai Bányákat 2004-ben, a 100 megawatt villamosenergia-teljesítményű Bánhidai Erőművet pedig 2005-ben leállították. Nem történtek meg ugyanis az MVM Zrt.-től elvárható fejlesztések, történt viszont néhány értelmetlen, átgondolatlan kísérlet a privatizációra. Mára az erőmű elértéktelenedett, privatizációja lehetetlenné vált. Ami mára maradt a szebb napokat látott cégcsoportból: az Oroszlányi Bányák és a Oroszlányi Erőmű, 235 megawatt villamosenergia-termeléssel, kapcsolt hőszolgáltatással, hatezer lakást fűtve. Mindeközben a dolgozói létszám is jócskán leapadt. Évvégére már csak kb. 1500 ember foglakoztatását biztosítja a cég, ha nem megy csődbe és nem számolják fel.

Hogyan élték meg mindezt a dolgozók?
A bizonytalanság és a jövőkép hiánya, mára már kikezdte az optimista emberek lelkét is. Szinte egy sincs már közöttük, akit a kilátástalanság ne küldene padlóra. Van egy biztatónak tűnő kormányhatározat, de közelebbről megnézve attól tartunk, hogy annak végrehajtása sok buktatót rejt. Tudjuk, hogy az év végéig a létszámunk kb. 600 fővel csökken. A kapun kívül kerülők közül számos kollégánk ellátottá válik (pl. nyugdíj, más munkahely stb.), de lesznek akik még végkielégítést sem kaphatnak, mert nem olyan régen kerültek a céghez. A megmaradó kevesebb emberre nyilvánvalóan több teher nehezedik. A megnövekedő elvárások szinte teljesíthetetlenek. Többletfeladatok, alacsony bér, a szociális ellátások csökkenése várható. De tisztán kell látni, hogy a szakszervezet legfontosabb feladata a jelenlegi helyzetben a munkahelyek megőrzése. És ha csak kicsi esélyünk van is erre, ezt kell választanunk, kompromisszumok árán is. A gazdasági válság és a munkanélküliség réme hajtja előre az embereket, amit sajnos egyesek csúnyán kihasználnak!

A szakszervezet milyen eredményeket könyvelhet el?
A munkavállalói érdekeket kőkeményen védjük, de csodát nem tehetünk. A csoportos létszámleépítés a kollektív szerződés szerint zajlik, és a maradó állomány bére is folyamatosan kifizetésre kerül. Bár az üdülőinket elvesztettük, az MVM jóvoltából, az idén még szinte változatlan feltételek mellett használhatják azokat a munkavállalók. A korrektség kedvéért meg kell említeni, hogy ebben a időszakban különösen fontos a menedzsment szerepe, és dr. Szabó Pál elnök-vezérigazgató – mint munkáltató – személye, akiben igazi együtt működő partnerre találtunk.

Mekkora a szervezettség, illetve, ahogy nőtt a munkahelyvesztés veszélye, többen léptek-e be?
A mi szakszervezetünk mindig jó szervezett volt és bízunk abban, hogy ez később is így lesz. Ma nem is a szervezés a fő gondunk, inkább a soraink újrarendezése, hiszen számos aktivistát is veszítünk a létszámleépítések során.

Milyen lépéseket tehetnek még a megmaradásért?
Minden azon áll vagy bukik, hogy Magyarország energiaellátását velünk vagy nélkülünk képzelik-e el a döntéshozók. Bízunk abban, hogy az MVM nem a bezárást erősíti a tárgyalásokon, és lát lehetőséget a Vértesi Erőmű villamosenergia-termelésének átvételére. Sajnos olyan vélemény is elhangzott már, hogy az ország ellátása biztosítható az általunk termelt villamos energia kiesése esetén is. Szerintünk viszont egyáltalában nem mindegy, hogy hazai energiahordozó (szén) felhasználása mellett termeljük a villanyt, vagy az orosz gázcsaptól függve, euró alapon vásárolt gázból állítjuk elő azt.

Van-e valami biztos kapaszkodó a cég jövőjét illetően, a sok bizonytalanság közepette?
Szeptember elején, a Bányász- és Villamos Napokon, Keleti György térségi országgyűlési képviselő a kormány üzeneteként tolmácsolta. A kormányhatározat végrehajtása jobban igazodik a cég működési feltételeihez, mint eredetileg várható volt. Legfrissebb helyzetértékesünk eredményeként elmondatható, hogy (előzetes számítások alapján) már 2010-ben megközelítheti a Vértesi Erőmű üzleti terve a mullszaldót. Ha ezt sikerül elérnünk, akkor tiszta szívvel várhatjuk a kormány végső döntését, és úgy érezhetjük megszolgáltuk az ország bizalmát.

Őszintén: mennyiben szólnak stratégiai és mennyiben érzelmi okok a szénerőmű megtartása mellett?
Igen sok érv szól mellette, de ezek közül egy biztosan kiemelhető. Az, hogy a térségben újabb több ezer ember munkanélkülisége elfogadhatatlan és iszonyú költséget is jelent. A cég 2005-re felépített 20 milliárdos kéntelenítőjének hitele (10 milliárdos állami kezességvállalás mellett) azonnal a költségvetést terhelné, a humánköltségek 10 milliárdos terhe sem csekély kiadást jelentene, és a sort még lehetne folytatni. A városfűtés kiváltása is kb. 6-8 milliárdot igényelne. Röviden, a bezárás több tízmilliárd forint kidobását, és egy egész szakmakultúra eltűnését eredményezné.

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége