Vészhelyzetben a Vértesi Erőmű

Téglás József

A többségi állami tulajdonú vállalat saját termelésből nem tudta biztosítani a 250 megawatt villamosenergiát, annak nagy részét 11 nagykereskedőtől vásárolta volna össze. A milliárdos MSZP-s politikus azonban az év végén a válságra hivatkozva visszalépett az üzlettől.

Az érintett áramkereskedők most az erőműtől követelnek kártérítést. Az erőműnek a hónap végéig 1,8 milliárd forintot kell kifizetni, pénze azonban nincs a tartozásra. A szakszervezetek az augusztus végi rendkívüli közgyűlésen ezért csődvédelmet kérnek.

Illés Róbert, az Oroszlányi Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökhelyettese elmondta: követelik, hogy legyenek az ügyben felelősök, gyanúsítottak, „hiszen mégsem járja, hogy egy ilyen 10 milliárd forintos nagyságrendű károkozás okán nincsenek felelősök, nem lelhetők fel a bizonyítékok, akkor, amikor – ha olyan döntés születik – augusztus 24-én ezrek mennek az utcára”.

Az erőmű további sorsáról őszig várható döntés. A szakszervezetek az üzem és a bánya megmentését kérik a tulajdonos Magyar Villamos Művektől (MVM).

Az ország utolsó mélyművelésű bányája, Márkushegy a tervezet szerint a szénfillérrel 2010 végéig még működőképes, a Gyurcsány-kormány alatt bevezetett állami támogatást 2011-ben már nem engedélyezi az unió. A szénfillért egyébként az áramszámlában fizetik a fogyasztók.

Takács Károly, a Vértesi Erőmű egykori vezérigazgatója azt mondta, fontosnak tartaná, hogy az egyébként az Európai Unióban még támogatott szénfillér intézményét, ami egy energiastratégiai kérdés, meg kellene újítani, hiszen ezt jóváhagyták, ezáltal lehetőség van bevételre szert tennie a Vértesi Erőmű Zrt.-nek. Hozzátette: ez mindenféleképpen egy alapvetően jogi konstrukciónak a megtalálása, ami viszont nehéz ebben a helyzetben, mert kevés az idő.

Ha a tulajdonos a Vértesi Erőmű bezárása mellett dönt, az oroszlányi térségben több ezer ember maradhat munka nélkül.

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége