< />
Szerző: Szlavkovits Rita - hvg.hu
2014. március 13.

DUVISZ Hírek

Mi marad a szénszag után? - Ahol Németh Lászlónét úgy várják, mint a Messiást

Már jó ideje nincs annyira átható szénszag Oroszlányban, mégis a bánya körül forog a város sorsa. Február elsején volt hatvan éve, hogy a pártbizottság döntése nyomán várossá nyilvánították, majd március 20-án megtartották az első ünnepi ülést az akkori községházán, a ma Bányász Klubként is üzemelő épületben.

Azt már csak a véletlen hozta úgy, hogy az évfordulón zár be végleg a Márkus-hegyi Bányaüzem, az utolsó akna a városban, amely még szenet termel. És hát a Magyar Villamos Művek Zrt. is most dönt arról, milyen feltételek mellett üzemeltethetik a majdani biomassza-erőművet, amely a vegyes tüzelésű (szén-biomassza, utóbbi alatt értsd: erdészeti hulladék) Vértesi Erőművet váltja fel, és amelynek az oroszlányi lakások távhőfűtését kell alapvetően megoldania.

Nincs szükség Csoszogira

Az itteniek keveset tudnak az erőművel kapcsolatos kérdésekről. Sokkal inkább az foglalkoztatja őket, mi kerül a család asztalára. A hajdani községháza – ahol a várossá alakulás első ünnepi ülését tartották 1954-ben – mögött egy élelmiszer-áruház van és a városi piac, amely minden szombaton megtelik. Főként a vékonyabb pénztárcájúak vásárolnak itt. Egy pedagógus azt magyarázza, hogy míg korábban Csoszogi, a suszter történetén keresztül kellett bemutatnia a gyerekeknek a szegénységet, ma erre nincs szükség, egyre többeknek van saját, élő tapasztalatuk. Az is gond, teszi hozzá a tanárnő, hogy egyre kevesebb az érettségizett szülő, ma például már van olyan osztály, ahol csak alapfokú képesítése van az anyának és az apának is.

Emellett hiába települt be sok külföldi tulajdonú cég az ipari parkba, és jutottak többen gyorsan munkához a 90-es években, ám a bérek alacsonyak, a magasabb képesítést igénylő munkahelyek pedig még váratnak magukra. Arról már a statisztikai adatok is árulkodnak, hogy a hajdani bányászvárosban élők átlagéletkora alacsonyabb a megyei, sőt az országos átlagnál is. Igaz, az is kiderül, hogy a lakosság létszáma stagnált az utóbbi években: az elvándorlók és a betelepülők száma egyensúlyban tartja a népességet.


Ebből amúgy az itt élők azt érzékelik, hogy sokan költöznek ide a munka reményében, de könnyen fel is adják. A csekély számú értelmiség – főként pedagógusok – gyermekei pedig már jószerivel a középiskolát sem a városban végzik, s többségük nem is tér vissza Oroszlányra. A korábban a bánya kötelékében dolgozó műszaki értelmiség is elkopott, az ipari parkban működő külföldi tulajdonú cégek kvalifikáltabb munkatársai inkább a közeli városokban települnek le, onnan ingáznak.

A teljes cikk a hvg.hu oldalán olvasható

Küldje tovább! Nyomtatható verzió Vissza a lap tetejére
Hozzászólás írása:
Kérjük írja be az ellenőrző kódot!
Hozzászólások:
#4 Frapi
2014-03-20 07:07:54
https://www.facebook.com/bencsik.janos.tatabanya
Bencsik János megosztotta Bencsik János - A Tatai medencéért állapotát.

Tegnap terepbejárás gyanánt bányát jártunk geológus és geofizikus intézeti kollégáimmal. Velünk tartott Fehér János fotós barátom is, akinek képeiből teszek itt közzé néhányat. (Remélem még több is lesz.) Velünk tartott Bertalan Juci "harcostársam" is. Márkushegyen kezdtünk kora reggel, s szalagra ülve háromszori átszállással jutottunk el a frontra, ahol épp egy komolyabb omlás elhárításán dolgoztak a fiúk. A kaparó mellett elég hosszan kellett négykézlábra ereszkedve mászni, oly kicsire csökkent a belmagasság. (Így legalább tudós kollégáim számára is emlékezetes lesz a "kirándulás".) Összefutottam a tatabányai brigáddal is, akikkel meghánytuk-vetettük a reális jövendőt is. Miután a 2010-ben megkötött egyezségünk szerint a legjobb minőségű és legkönnyebben lefejthető szénpilléreket hagytuk a végére, így aligha hinném, hogy a bokodi erőmű 2015 végéig történő üzemeltetéséhez máshonnan hoznák ide a szenet. De ha mégis Leisztinger úrtól, vagy külföldről szeretnék hozni, akkor ismét elmegyünk a falig, mint ahogy a 2010-es bezárás elkerülése érdekében is megtettük. Tehát reálisan még egy bő évvel lehet megtoldani a bánya működését. Utána és közben következhet a rekultiváció időszaka. - Délben a XV/C aknán Szalai Laci vezetésével néztük meg, hogy hol tart a rekonstrukciós munka. A zsompokból kicsilléztek az iszapot. - Vízföldtanos kollégáim kedvéért a XIV/A vízaknába is leszálltunk kora délután. A "csepegő" víz ellenére a hölgyek is jól viselték a terepbejárás utolsó állomásának nem mindennapi élményeit. Le a kobakkal előttük, végül is egy szakban háromszor is alászálltak. No röviden így történt, s ha János barátomból sikerül még kipréselnem néhány képet, akkor azokkal jelentkezem. Jó szerencsét!
#3 Frapika
2014-03-15 19:00:29
http://kaprazatostermeszet.hu/15-csodalatos-hely-magyarorszagon-amit-latni-kell/
#2 Frapika
2014-03-14 19:32:19
Energetika-bányászat-távfűtés
Az MVM megújuló energiával működő létesítménnyé fejleszti a Vértesi Erőművet

Tatabánya, 2013. március 13., csütörtök (MTI) - A MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 5,2 milliárd forintos alaptőkével projektcéget hoz létre, mely a Vértesi Erőművet megújuló energiával működő létesítménnyé fejleszti - jelentette be csütörtökön az erőműben tartott sajtótájékoztatóján Nagy Sándor, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A sajtótájékoztatón részt vett Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter, aki elmondta, a döntés meghozatala során tekintettel kellett lenni arra, hogy az erőműhöz tartozik az ország utolsó mélyművelésű bányája, melyben 2014 végéig be kell fejezni a széntermelést, valamint az erőműnek 2020 végig szerződés szerint el kell látni Oroszlány és Bokod távfűtését és meleg víz szolgáltatását.
"Az itt dolgozóknak 2018-ig a bányaterület rekultivációja ad munkalehetőséget, majd a továbbműködő erőmű biztosítja a foglalkoztatást. Nem lesz olyan ember, aki a munkalehetőségét elveszti" - jelentette ki a miniszter.
Németh Lászlóné hozzátette, az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. nevet viselő új cég a megújuló erőforrásokon alapuló energiatermelés bázisává teszi a Vértesi Erőművet.
Kovács András Zoltán, az erőmű vezérigazgatója az MTI-nek elmondta a bányában 520, az erőműben 420 ember dolgozik. A bányászok közel egyharmadának az év végére meglesz az ötezer föld alatt teljesített műszakja, ők jogosulttá válnak a nyugdíjat jelentő átmeneti bányászjáradékra.
A bánya bezárása után a rekultiváció 2018-ig tart, erre a társaság összesen maximum 19,6 milliárd forintot használhat fel a szénfillérből, valamint szintén a szénfillérből az üzembezáráshoz 2014-ig legfeljebb 4,8 milliárd forintot vehetnek igénybe.
A dolgozók nagy részét foglalkoztatni tudják a rekultiváció során, az átalakított erőmű közel 300 embernek biztosít munkát, illetve a társaság szeretné rekultiválni a Tatabánya-Bánhidán található, több éve bezárt erőművi telephelyét - tette hozzá a vezérigazgató.
Kovács András Zoltán tájékoztatása szerint az erőmű négy blokkjából az a két fluidágyas kazán működik, amely képes a 30 százalékban biomasszából és 70 százalékban szénből álló keverék eltüzelésére.
A fejlesztés során a kazánokat alkalmassá teszik nagyobb arányú biomassza elégetésére. A kazánok hatásfoka a jelenlegi szinten, 86 százalékos marad, a két blokkból az átalakítás után is kinyerhető a korábbi, maximum 108 Megawattos teljesítmény - mondta a vezérigazgató az MTI-nek.
Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány stabil helyzetben, adta át az erőművet, amelyet a Kapolyi László érdekeltségében lévő cégekkel kötött felelőtlen áramvásárlási szerződések olyan helyzetbe hoztak, hogy 2010 végére a bezárás lehetősége is felmerült.
A kormányzat támogatásával a csődhelyzetet sikerült elhárítani, a hitelezőkkel egyezséget kötöttek, a társaság helyzetét tulajdonosi kölcsönnel stabilizálták - hangsúlyozta a kormánymegbízott.
Takács Károly, Oroszlány polgármestere (Fidesz-KDNP) stratégiai kérdésnek nevezte a távhőszolgáltatás biztosítását és elmondta, a város egymilliárd forintért teljesen újjáépíti az erőművet a várossal összekötő, közel ötkilométeres, elavult vezetéket.
Oroszlányban 4300 lakást és az ipari park fogyasztóit látja el távfűtéssel az Oroszlányi Szolgáltató Zrt., amely 90 százalékban az önkormányzat, 10 százalékban a Vértesi Erőmű tulajdona. A városban az elmúlt években két lépcsőben minden tömbházhoz saját, önállóan szabályozható hőközpontot építettek ki, mintegy 600 millió forintos ráfordítással.

MTI 2014. március 13., csütörtök 18:27
#1 frapi
2014-03-13 20:36:54
http://www.oritel.hu/index.php?nid=2742
vissza a lap tetejére
Atomerőműben Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete AES-Tisza Erőmű Kft. VDSZSZ Tagszakszervezet Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezete Budapesti Erőművek Szakszervezete Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Borsodi Energetikai Kft. Szakszervezeti Bizottsága Dél-dunántúli Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Dél-magyarországi Áramszolgáltató Társaságcsoport Szakszervezete Dunamenti Hőerőmű Vállalat Munkástanács Dunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Elektromos Szakszervezet Energiaipari Karbantartók Szakszervezete Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Dolgozóinak Szakszervezete Északdunántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Ifjúsági Tagozat Komlói Fűtőerőmű Zrt. Dolgozóinak Szakszervezete Miskolci Erőmű Szakszervezet Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete Mátrai Erőmű Villamos Szakszervezete MVM Magyar Villamos Művek Dolgozóinak Szakszervezete MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozat VDSZSZ OVIT Rt. Tagszakszervezet Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete Pannonpower Rt. Villamosenergia-ipari Dolgozóinak Szakszervezete Schneider Electric Rt. Szakszervezet Tiszavíz Vízerőmű Kft. Munkavállalóinak Szakszervezete Tiszántúli Villamosenergia-ipari Szakszervezet Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége ERBE Kft. Szakszervezete Villkesz Kft. Szakszervezete Villamosenergia-ipari Munkavállalók Érdekvédelmi Szervezete Villamosenergia-ipari Munkavédelmi Képviselők Fóruma Villamosenergia-ipari Rendszerirányító és Üzemeltető Szakszervezete Villamosenergia-ipari Üzemi Tanácsok Fóruma
A Szakszervezetek.hu Press legfrissebb hírei

Szolgáltatások

2016.01.13 07:01 - Aliraza521

Csalnak-e a munkáltatók?

2015.01.06 07:39 - mariamunir

Erőművek és Szolgáltatók

2015.01.02 12:51 - qudsia

Mi újság a PADOSZ-nál?

2015.01.02 12:51 - qudsia
Még több téma...