A MVM csütörtöki közgyűlésén a bezárást egyelőre levették a napirendről, és kidolgozzák, milyen feltételekkel működtethető a Vért az eredetileg tervezett 2014-es határidőig - mondta el Keleti György, az MSZP oroszlányi országgyűlési képviselője az MTI-nek pénteken.
A Vértesi Erőmű a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) tulajdona. Az MVM tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közlése szerint "a Vértesi Erőmű Zrt. jövőbeni működésével kapcsolatban az MVM közgyűlése nem hozott végleges döntést azért, mert a lehetséges megoldások összetett gazdaság- és társadalompolitikai hatásait még vizsgálja az MVM tulajdonosa.
Az átmeneti időszakban az MVM a csoporton belüli vagyon-átcsoportosítással biztosítja a Vértesi Erőmű Zrt. finanszírozását. Keleti György ismertette, az erőmű idei üzleti tervében 720 ember elbocsátása és hatmilliárd forintos tőkeemelés szerepelt, azonban ehhez a tulajdonos MVM hozzájárulása kellett. Az MVM elé kerülő szakértői anyagban az azonnali jogutód nélküli megszűnés, vagy novemberig való működés szerepelt, nyolc milliárdos támogatás folyósítása mellett.
Keleti György elmondta, az erőmű nehéz helyzetének oka, hogy a megtermelt áramot a vállalat kétszer annyiért tudja előállítani, mint amennyiért eladja, ezért a cég életben tartásához havi egymilliárd forint szükséges. Ebben az összegben nincs benne az a közel tízmilliárdos kártérítési igény, amit a Vért a Kapolyi László cégével kötött előnytelen szerződések miatt támaszt - tette hozzá a képviselő. A politikus rámutatott, hogy a Vértesi Erőmű működtetése egyrészt nemcsak gazdasági, hanem szociális kérdés is, mert a 2100 munkavállaló mellett további 1500 külsős munkavállalót foglalkoztatnak, továbbá adók, járulékok és közterhek címén évente nyolcmilliárd forintnak megfelelő összeget fizetnek be az állami költségvetésbe.
Keleti György elmondta, lehetőséget kapott Bajnai Gordon miniszterelnöktől, hogy szakértőkkel együtt javaslatokat tegyen a Vért további működésére, mivel a miniszterelnök elkötelezett a munkahelyek lehetőség szerinti megőrzése mellett, ugyanakkor a gazdaságosabb működést is szükségesnek tartja. A képviselő javaslataiban szerepelt a privatizációs tárgyalások felújítása azzal a török befektetővel, akit Kapolyi László megjelenésével hátrébb soroltak, valamint az áramtermelésben a biomasszából előállított zöldáram arányának növelése, valamint a szénfillér megtartása. A szénfillért, azaz kilowattóránként 23 fillért minden fogyasztó megfizeti az áram árában. Az összeget csak a Vért kapja, és az erőműhöz tartozó márkushegyi szénbánya azon költségeire ad fedezetet, amelyek a szénből termelt villamos energiából nem térülnek meg. Az évi hétmilliárd forintos összeget 2011-ig veheti igénybe az erőmű, a további folyósításhoz meg kell szerezni ez Európai Közösség jóváhagyását. Keleti György rámutatott, a Vért gazdaságos működése érdekében valószínűleg szükség lesz a munkavállalók létszámának fokozatos csökkentésére, azonban meg lehet teremteni azokat a feltételeket, hogy a 2002-ben hozott kormányhatározatnak megfelelően 2013-14-ig termeljen az erőmű.
MTI Eco
Közel két órán keresztül tájékozódhattak a Vértesi Erőmű ZRt. működéséről, gazdasági helyzetéről, technológiájáról, múltjáról.
A jövő kapcsán felmerülő kérdésekről a Polgármesterek a Falukért Egyesület tagjai szerdán, Környén megtartott ülésükön. Dr. Szabó Pál elnök vezérigazgató a jelenlévő polgármestereket olyan tényekről is informálta, melyek közzétételére - elmondása szerint - a március 12-ei oroszlányi közmeghallgatáson (a lakossági nyomás hatására itt jelentette be, hogy megszüntetik a hulladék-együttégetést) nem nyílt lehetősége.
Közel két órán keresztül tájékozódhattak a Vértesi Erőmű ZRt. működéséről, gazdasági helyzetéről, technológiájáról, múltjáról, s a jövő kapcsán felmerülő kérdésekről a Polgármesterek a Falukért Egyesület tagjai szerdán, Környén megtartott ülésükön. Dr. Szabó Pál elnök vezérigazgató a jelenlévő polgármestereket olyan tényekről is informálta, melyek közzétételére - elmondása szerint - a március 12-ei oroszlányi közmeghallgatáson (a lakossági nyomás hatására itt jelentette be, hogy megszüntetik a hulladék-együttégetést) nem nyílt lehetősége.
"A kísérleti hulladék-együttégetést ellenzők emocionálisan átlendültek abba az irányba, ahol a racionális érveknek már nem volt súlya." - fogalmazott a vezérigazgató, majd a szinte minden részletre kiterjedő előadásának bizonyos adatait láthatóan még a településvezetők is meglepődéssel konstatálták. Így elhangzott az is, hogy míg az erőmű önköltsége 90 euró/megawattóra, addig az itt termelt energiát 32 euróért értékesítik. Azaz, a sokak által kifogásolt szénfillér ellenére is jelenleg mintegy 60 euró/megawattóra a cég vesztesége, ami összességében 10 milliárdos deficitet jelent az idei esztendőre. (A fogyasztói számlákon megjelenő 0,23 Ft/kWh ágú díjelem - "szénfillér”- révén befolyó összeget az egyetemes szolgáltatók és kereskedők kötelesek befizetni a MAVIR Zrt. elkülönített számlájára. Innen kifizetés csak a Vértesi Erőmű ZRt. részére történhet, az összeg az erőmű tulajdonában lévő márkushegyi szénbánya azon költségeire ad fedezetet, amelyek a szénből termelt villamosenergia értékesítéséből nem térülnek meg. A szénfillérből az idei esztendőben mintegy 7 milliárd érkezik a társaság kasszájába).
Dr. Szabó Pál az államtól kapott eddigi támogatások végösszegét sem kendőzte el. Az évenkénti kimutatások összeadásának végén 122 milliárd forint szerepelt a kivetítőn...
"A társaság által jelenleg alkalmazott 2100 munkavállaló éves bérének és járulékos költségeinek összege meghaladja a 12,5 milliárdot, az összeg járulékok nélkül 7,5 - 8 milliárd forint között alakul. Az alkalmazottak 70-80 százaléka pedig a kistérségben él." - szögezte le a vezérigazgató, úgy fogalmazva: ennek az ára idén a 7 milliárdnyi szénfillér, s az, hogy a társaság elveszíti 10 milliárdos jegyzett tőkéjét. "Ez a társaság továbbra is csak súlyos központi támogatással működtethető." - hangsúlyozta a vezérigazgató, aki szerint az ország jelenlegi helyzetében, amikor 100-200 milliárdokat kell lefaragni a szociális háló juttatásaiból, érdemes elgondolkodni az ismertetett alapadatokon. "Az sem titok, hogy az eltelt 11 év alatt számos alkalommal merült fel a "tessék abbahagyni” lehetősége, ám a politikai lobbi rendre átsegítette a VÉRT-et ezeken az időszakokon, újabb milliárdokat rendelve a túléléshez. Akkor azonban, amikor a gazdasági növekedés mínuszban mérhető, a társaság jövője egészen más megvilágításba kerül.” - mondta Szabó Pál, aki szerint a kérdésre már csak szakmai választ lehet adni, abban pedig igenis meg kell fogalmazni a hulladékégetést is, amellyel gazdaságosabbá tehető az erőmű működtetése, amellyel az egyre súlyosbodó hulladék-elhelyezési gondok kezelhetővé válnának, s amellyel az egész kistérség csak nyerhetne.
A kezelt hulladékégetés jelentősége mellett érvelt Hartdégen József, Vértessomló polgármestere is, aki a téma szakértőjeként a tekintetben is csatlakozott dr. Szabó Pálhoz, hogy sokatmondó számokat ismertetett. Ezek szerint, míg Magyarország 400 ezer tonna égetőkapacitással rendelkezik éves szinten, addig a szomszédos Ausztria 2,1 millióval, s 2012-re újabb 1,9 millió tonnával tervezi bővíteni. Az is kiderült, hogy a fejlett országokban a hulladékkezelés legfőbb pillére az újrahasznosítás, azt követi az égetés, s a lehető legkisebb mennyiség kerül deponálásra, míg a kevésbé fejlett országokban a lerakók az elterjedtek, melyek környezetszennyezőbbek, s egyszer megtelnek. Hartdégen József szerint ha nem születik jó döntés, évek múlva az ausztriai égetőkbe kell vinni a szemetünket "drága pénzért".
Végül a mára megszüntetett kísérleti hulladék-együttégetés kapcsán is újabb számokat ismerhettek meg a polgármesterek. A tavalyi évi tüzelőanyag típusok megoszlásáról például kiderült: a teljes mennyiség 81,13 százaléka szén volt, 18,69 százalékot tett ki a biomassza, míg a hulladék aránya nem érte el a 0,2 százalékot. Az is elhangzott, hogy minden híreszteléssel ellentétben a sokat emlegetett dioxin és furán kibocsátás nem érte el soha a megengedett határértéket, ugyanakkor az egyébként "makacsul magas" széndioxid épp az együttégetés időszakában csökkent.
"A környezetvédők azért vannak, hogy segítsenek megtalálni a lehető legjobb megoldást, nem pedig azért, hogy megakadályozzák azt. Ez ugyanis a legkönnyebb." - fogalmazott dr. Szabó Pál, azt is hozzátéve: döntöttünk mi már Bős-Nagymaros okán is nagyon rosszul...