A válság kitörésével szinte egy időben, hirtelen megtört a piac rendteremtő képességének hite, mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az állami beavatkozásra fokozott mértékű igény mutatkozik majd – állítja sok szakember.
Az energiaszektor (többségében 1995-ben lezajlott) privatizációja során, minden privatizált cég megkapta (veszteségmentes működését biztosító, eszközarányos/vagyonarányos 7-8%-os nyereséget garantáló) villamos-energia átvételi árakat – kivéve az állami tulajdonban tartott erőművek és ezek között a Vértesi Erőmű- vet (nem nehéz kiszámolni, hogy 10 év átlagában a VÉ ZRt. csak nyereség ágon elesett 20 mrdFt bevételtől).
A bekövetkezett gazdasági válság hatására a villamos energia világpiaci ára drasztikusan csökkent, a VÉ ZRt. viszont kénytelen a szabadpiacon értékesíteni a villamos energiát, aminek jelenlegi világpiaci ára majdnem a felére csökkent a 2008-as évihez képest. Így értelemszerű, hogy a többi áramtermelő gazdasági társasággal szemben a Vért veszteséges, amit 2009-ben az MVM finanszírozott.
Téglás József DUVISZ a Vért villamos’ szakszervezetének az elnöke – kimondom, a sok százezer munkavállaló számára ismeretlen, estenként lejáratott, és talán pejoratívan hangzó állítást – S z a k s z e r v e z e t e i n k cáfolják és egyben felháborítónak tartják, hogy az MVM (mint felelős tulajdonos) közleményben sugallott, parttalanul teregetett és szakmailag értelmezhetetlen állítását,– miszerint, a Cég az elmúlt évtizedben 120 mrdFt-ot meghaladó állami támogatást vett igénybe. Egyben, felhívja a figyelmet arra is, hogy a Társaság végelszámolását előkészítő, megfontolatlan – idő előtt kiszivárogtatott – közgyűlési előterjesztés is komoly anyagi károkat idézett elő és ezért már nem Kocsis úr lesz a felelős. Szakszervezeteink, a Munkáltató és a menedzsment által bemutatott információk ismeretében, nyitottak a félreértelmezhető csúsztatások és hamis állítások megvitatására.
A Cég, 1997-ben kapott 3 mrdFt értékben egyszeri tőkeemelést, majd az ominózus pervesztés kielégítése okán a ki nem fizetett szénfilérrel indokolt 1,8 mrdFt. A 2006-ban bevezetett a szénipari szerkezetátalakítási támogatás – a villamos energiaár részét képezi, ami a fogyasztó számára érzékelhető módon, nem befolyásolja.
Óvatosan megemlíthetjük, hogy más költségeknek jóval fontosabb szerepe van a fogyasztót sújtó áramszámla kiállítása során – ezekről, kissé szemérmesen’ hallgat az MVM által, költséget nem kímélő módon megrendelt GKI tanulmány. Hangsúlyozzuk, hogy a szénfillér nem a költségvetést terhelő támogatás. Az állami kezességvállalást adta lehetőségeket a társaság nem vette igénybe, a kéntelenítő beruházási hiteltörlesztő részleteit ma is fizeti (a kéntelenítő költségének felét, 10 milliárdját önerőből gazdálkodta ki, míg a 10 Mrd Ft építésére felvett hiteléből 2010. végéig 4,4 Mrd Ft-t visszafizet).
Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmányából az is kiderül a VÉRT ZRt. vegyes tüzelésű blokkjainak határköltsége Paks és Mátra után a harmadik legjobb Magyarországon. Ebben a kérdéskörben is megkérdőjelezhető az MVM álláspontja.
Lisztmayer János az Oroszlányi Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint; a VÉ ZRt. még 2009-ben is 8,6 mrdFt-ot fizetett a költségvetésbe adó és járulék formában és közel 400 mFt-ot a helyi adókra. Ezen kívül adóztak a munkavállalók, valamint a VÉ ZRt. működéséhez hozzájáruló vállalkozások és azok munkavállalói is. Az MVM által kinyilvánított (kimutatásokat mellőző) adatokkal szemben – nagy pontossággal kijelenthető, hogy a Vértesi Erőmű ZRt. (minden ellenkező híresztelés ellenére) költségvetési befizetései az elmúlt 10 évben bőven elérheti a 120 mrdFt-ot!
A szakszervezeti vezetőként megemlítjük azt is, hogy miről nem regél a szakma; készülhetne egy tanulmány az elmúlt 10-15 év eszköz- és/vagy vagyonarányos garantált nyereségéről, a negatív importszaldóról, a beruházások sokmilliárdos kamatterheiről, vagy a hálózati veszteségek fogyasztó által megfizetet nagyságrendjéről. Ezek után szinte már nem is „tétel” az állami tulajdon elherdálása, a villamosenergia-iparág 20 ezer fős munkahelyvesztése, vagy a 60 ezer szénbányászati munkahely megszüntetése.
Lisztmayer János OBEDSZ elnöke állítja, hogy 2009-ben a gazdasági válság hatásainak kezelése érdekében – Munkavállalói támogatással – egy olyan reorganizációs program indult el melynek hatására a korábbi kb.: 85 €/MWh árszintem működő VÉ ZRt. 30 euróval csökkentette a költségeit, ezért is elfogadhatatlan az MVM döntése. A hirtelen felindulásból keletkezett döntések sohasem bizonyultak helyesnek, ezért is kell követelnünk a szakértői anyagok 2009. üzleti év ismeretében történő újbóli kimunkálását!
Javaslatunk szerint folytatni kell a 2009-ben elkezdett reorganizációs folyamatot, aminek következtében egy jogilag új szén- vegyes tüzelésre alapuló áramtermelést, valamint távhőszolgáltatást folytató társaságot kell létrehozni.
Következőkben arra keressük a választ, hogy vajon kinek és miért fűződhet érdeke a Vért bezárásához?
Küldje tovább! | Nyomtatható verzió | Vissza a lap tetejére |
EVDSZ 2018. évi Rendezvényterve
EVDSZ 2018. évi Munkaprogramja
EVDSZ PROGRAMALKOTÁS 2018-2023
Aláírásra került a Villamosenergia-ipari Bér- és Szociális Megállapodás 2018-ra vonatkozóan
Villamosenergia-ipari Ágazati Kollektív Szerződés (2017. január 1-től)