Marika a Vértesi Erőmű Rt. bérelszámolási osztályának előadója, 3 gyermek édesanyja. A napi 8 órás munka, a háztartás és gyermeknevelés mellett jut ideje a szakszervezeti teendők és legkisebb lánya iskolájában a szülői munkaközösségi feladatok ellátásra is. Hogy mindez miként lehetséges?
– Nálunk nagyon fontos „elem" az Apu a családban. Soha nem volt gond, ha orvoshoz kellett vinni a gyereket, vagy bármi probléma adódott, mindig közösen oldottuk meg. Férjem hivatásos katona volt, 24 óra szolgálat, 72 óra pihenő beosztással, tehát a háztartási munkában is mindig részt vállalt. Ha főzni kellett, főzött, ha mosni kellett, mosott, bevásárolt. Most is nagyon sokat besegít. Szerencsére a nagyszülők a közelben laknak, mindig számíthatunk rájuk.
Így oldható meg, hogy plusz tevékenységeket végezzek. Így például a DUVISZ-nál a Gazdasági Ellenőrző Bizottság elnöke vagyok hosszú évek óta s a VDSZSZ-ben is tevékenykedem. Ezen kívül iskolaszéki és szülői munkaközösségi tag vagyok a tatabányai Kölcsey Ferenc Általános Iskolában, ahol legkisebb lányom tanul.
Marika szívesen mesél gyermekeiről. Cintia 4. osztályos, Zsuzsi a közgazdasági szakközépiskola tanulója kétnyelvű külker. szakon. Most ötödéves, Szombathelyre készül angol-magyar vagy angol-művelődésszervező szakra. A legidősebb testvér, Marcsi a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola angol-történelem szakos hallgatója, s 3 éve kollégista.
- A munkám mellett - úgy érzem - mindig sikerült elég időt fordítani a gyerekekre. Sokszor lehet, hogy „szaladt" a lakás, de fontosabb volt, hogy leüljünk, beszélgessünk. Mindig, mindent megbeszélünk, s próbáltam lányaimat is arra nevelni, hogy pozitívan szemléljék a világot.
Soha nem voltunk nagy jövedelműek, ezért a gyerekek nem feltétlenül az első divatot hordják, hiszen ha vásárolunk, akkor egyszerre három cipő, három kabát, stb. kell. De mindig azt mondják, hogy ez nem számít, az a fontos, hogy van testvérük.
Férjemmel megpróbáljuk biztosítani azt a családi légkört, ahol mindenki jól érzi magát. Ez, ahogy hallom, nem mindenhol divat. Mi szívesen látjuk a gyerekek osztálytársait, kollégiumi barátokat, ismerősöket. Úgy látom, szeretnek nálunk lenni. Kertes házban lakunk, így hét végén gyakran főzünk bográcsban kint, a szabad levegőn, és a fakanálforgatás közben nagyon jókat lehet beszélgetni. Ez az, amit nagyon fontosnak tartok a mai világban.
Lovasi A.
(Forrás: "forró drót" 7.évf. 5.sz.)