Március 12-13-án Párizsban megtartotta első összejövetelét az Electricité de France (EdF) Európai Üzemi Bizottsága. Az ülésre a 2001. november 14-én elfogadott alapszabály alapján került sor.
Az alapszabály megtalálható a VDSZSZ honlapján a DÉMÁSZ Rt. dokumentumtárában.) Az ülésen a két többségi EdF tulajdonú magyar vállalat képviseletében négy fő vett részt, ahogy azt legutóbbi számunkban már megírtuk. (Pontosabban Adorján Károly és Major Gábor a Budapesti Erőmű Rt. képviseletében, míg Masa Imre Lászlóné és Braun József a DÉMÁSZ Rt.-t képviselték.) Az üléssel kapcsolatosan Braun Józsefet, a DÉMÁSZ Rt. szakszervezetének vezető elnökét kérdeztük.
- Korábbi számunkban már tájékoztattad a „forró drót” olvasóit az EdF Európai Üzemi Bizottságának megalakulásáról. Hol és milyen résztvevőkkel került sor az első összejövetelre?
- Amint arról már korábban említést tettem, az EdF annak ellenére meghívta az európai üzemi bizottság - az EÜB - munkájába a lengyel és a magyar leányvállalatainak munkavállalói képviselőit, hogy ezek az országok még nem tartoznak az Európai Unióhoz. Az első összejövetelnek az EdF párizsi központjában a Diadalívhez közel lévő székháza adott otthont. A munkavállalók képviseletében 30-an vettek részt az eseményen. Így ott voltak az öt francia szakszervezet képviselői, a külföldi leányvállalatok részéről négy-négy fő Angliából, Lengyelországból, Magyarországról és egy kolléga a svéd leányvállalat képviseletében. A munkáltatói oldalt az EdF párizsi központjának igazgatói képviselték.
- Milyen nyelven folyt az értekezlet, hogyan értettétek meg egymást?
- Az EdF az ülés lebonyolításához országonként két szinkrontolmácsot biztosított. Az értekezlet fő nyelve a francia volt, de minden egyes bizottsági tag a saját anyanyelvén szólhatott hozzá az értekezlet napirendi pontjaihoz.
- Melyek voltak ezek a napirendi pontok?
- Összesen hét napirendi pontja volt az ülésnek. Először az EÜB tagjainak bemutatkozására került sor. Ennek kapcsán minden résztvevő néhány mondatot mondott magáról. Ez mindenképpen hasznos volt, mert a legtöbben itt találkoztak először egymással. Ezután következett a titkárság tagjainak megválasztása. A titkárság kilenc főből áll az alapszabály szerint, amiből egy fő a titkár, a másik nyolc személy pedig helyettes titkár. A titkár személyére három francia jelölt volt, egy-egy fő a CGT, CFDT, FO francia szakszervezetek részéről. A titkos szavazás után a titkár Claude Pommery, a CGT szakszervezet képviselője lett. A helyettes titkárok közé öt főt a francia szakszervezetek, három főt pedig a külföldi leányvállalatok küldöttei delegálhattak. Így a titkárságba a magyar küldöttség is delegálhatott egy főt, aki személy szerint én lettem.
- Gratulálunk ehhez a megbízatásodhoz!
- Köszönöm és igyekszem munkámat maradéktalanul ellátni.
- Hét napirendi pontot említettél, ezek szerint még ötről fogsz tájékoztatást adni!
- A választás után szünet következett, majd négy nagyon érdekes téma került terítékre. Elsőként Francois Roussely úr, az EdF elnöke, első számú vezetője tartott előadást az EdF jövőbeli elképzeléseiről. Ezek között kitért a munkavállalókkal kapcsolatos EdF politikára is. Majd hozzászólások következtek, amelyekből kitűnt, hogy az elnök úr által elmondottakkal sokan egyetértettek. Viszont a munkavállalók küldöttei azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a felső vezetés által megfogalmazott elvek és a gyakorlati megvalósítás között gyakran jelentős ellentétek vannak.
Előadást hallottunk még a vállalatcsoport szerkezeti felépítésének tervezett változtatásáról, a francia állam és az EdF között létrejött szerződésről, valamint arról, hogy a vállalat egy „Etikai alapokmány”-t szeretne kidolgozni és bevezetni a vállalatcsoporton belül. Az előadásokat minden esetben hozzászólások követték, ahol a résztvevők kifejthették az elhangzottakkal kapcsolatos észrevételeiket. A bírálatok a jobbító szándék szellemében hangzottak el.
- Úgy értesültem, hogy a közeljövőben ismét találkoztok. Mikor lesz a következő összejövetel?
- A találkozóra igen hamar sor fog kerülni. Május 28-án az EdF vállalatcsoport 2001-es összevont eredményeit fogják bemutatni számunkra. Az ősz folyamán pedig minden bizonnyal megtartják a 3. ülést is.
- Beszéltél a titkárságról. Mi lesz feladata?
- Elsősorban a plenáris ülések előkészítése. Időközben április 12-én a titkárság is megtartotta első megbeszélését. Legfőképpen a május 28-i ülés előkészítésével foglalkoztunk, és igényként megjelent, hogy szociális információkat kérünk a csoport leányvállalatairól. Például a nők-férfiak aránya, szociális összetétel, fizetések. És a jövőben szeretnénk, hogy az összevont elszámolás mellett legyen egy szociális mérleg is bemutatva. A titkárság megcélozta azt, hogy ne csak Párizsban tartsa megbeszéléseit, hanem szeretne ellátogatni a külföldi leányvállalatokhoz is. Így július elején Magyarországon szeretnénk otthont adni a következő titkársági ülésnek.
-J.B.-
(Forrás: "forró drót" újság 8.évf.4.sz.)