A Budapesti Erőmű Rt. 2003-ban megújult vezetése az év folyamán eddig négy alkalommal: januárban, júliusban és októberben két ízben hajtott végre jelentős, a dolgozók lehető legszélesebb körére kiterjedő béremelést, amely hozzájárul ahhoz, hogy a BE Rt. szakemberei jobb anyagi feltételek mellett dolgozhassanak, élhessenek.
Ezek a bérrendezések a Budapesti Erőmű Rt. új stratégiájának megfelelő, a hatékonyságot és a működés optimalizálását szem előtt tartó vállalatvezetői döntéseinek újabb lépései. Ezen döntésekkel a menedzsment azt szeretné elérni, hogy a Társaság, szerepét folyamatosan növelve, hosszú távon is az energiaipar jelentős résztvevője maradjon, megfelelve a növekvő versenypiaci kihívásoknak, s egyúttal képzett, kiváló, munkájukat szerető szakemberei számára vonzó munkahelyet kínáljon.
Kiemelt megbecsülés a diplomás fiataloknak
A BE Rt. vezetése, miután 2003 januárjában valamennyi munkavállalóját a villamosenergia-iparági középszintű bér és szociális megállapodásban elfogadott 7 %-os bérfejlesztés helyett több mint 9%-os alapbéremelésben részesítette, amely az adózási változásokat figyelembe véve 12,77%-os jövedelemnövekedést jelentett; 2003. július 1-jétől 27 fő 30 év alatti, diplomás munkatársának átlagosan 18,5 %-os bérrendezéséről döntött. Tette ezt annak érdekében, hogy a vállalat sikeresen megtartsa magasan képzett, ám jelentősen alulfizetett fiataljait, akiket a munkaerő-piac elszívó hatása a legjobban érint. E döntés sajnos nem találkozott a szakszervezet egyetértésével, így az keresettel fordult a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, az intézkedés érvénytelenítése érdekében, jogellenességre hivatkozva. A szakszervezet vezetője ezen lépése során nem volt arra tekintettel, hogy bár a cég vezetése a bérfejlesztésről előzetesen valóban nem tájékoztatta a szakszervezetet, ez nem is volt kötelessége - mert a Kollektív Szerződés 7.4 pontja szakszervezeti véleményezést igénylő, a dolgozók nagyobb csoportját érintő döntésként legalább 30 főt érintő intézkedést határoz meg -, valamint arra sem, hogy szerepét helytelenül értelmezve, választói érdekei ellenében cselekszik. A Munka Törvénykönyvének 13.§ (3) bekezdése szerint a cég vezetése a Kollektív Szerződés a szakszervezet álláspontjának megkérésére vonatkozó paragrafusától eltérhet akkor is - abban az esetben, ha ez egyébként indokolt lenne -, ha munkavállalóira kedvezőbb feltételeket állapít meg, amilyen ez, a fizetések emelésére vonatkozó intézkedés is.
A szakszervezet által kérelmezett érvénytelenség megállapítására egyébként azért sem volt lehetőség, mivel a bérfejlesztés az érintett egyének munkaszerződésének módosításával végrehajtott munkáltatói intézkedés, mely ellen csak a munkavállalók emelhetnek kifogást, a szakszervezet által kezdeményezett, kollektív jogvitának helye nincs.
Széles körű, átlag feletti bérrendezés
A vállalat vezetése 2003 szeptemberében úgy döntött, hogy az átszervezésből származó megtakarítások egy részét a dolgozók bérrendezésére fordítja, elsősorban azokat a munkatársakat kiemelve, akik már régóta nagyon jó, megbízható munkát végeztek, de bérük elmaradt nemcsak a munkaerő-piac, hanem a BE Rt. hasonlóan képzett és iskolázott munkavállalóinak bérszintjétől is.
A menedzsment tehát 2003. október 1-jétől 92 főre, azaz a tervezett év végi zárólétszám 16%-ára kiterjedő, átlagosan 16 %-os, vállalati szinten 2,6 %-os, újabb bérkorrekciót hajtott végre. A bérrendezés terveinek kialakítói kiemelten kezelték az Üzemfenntartási Igazgatóságon tevékenykedő, megváltozott munkakörű, nagyobb felelősséget jelentő feladatokat ellátó technikusokat, mérnököket, az itt dolgozó fizikai munkatársakat - ezeknek kb. az 50 %-a részesült fizetésemelésben -, az üzemviteli mérnököket; a nagyon alacsony fizetésű, adminisztratív munkát végzőket. A bérrendezésben nem részesültek a cég vezetői, középvezetői. Mivel a vezetőség mindig is törekedett a szakszervezettel való együttműködésre, a bérkorrekcióról szóló anyagot elküldte a Budapesti Erőmű Szakszervezete és Üzemi Tanácsa számára is, véleményezésre. Ebben az esetben mindkét érdekvédelmi szervezet támogatta azt a dolgozóink számára kedvező döntést, melyet a cég vezetése hozott, s amelynek végrehajtásáért kötelezettséget is vállalt.
A fizikai dolgozók elismerése
Még 2003 októbere folyamán a vállalat vezetésének képviselői: az erőművek igazgatói, a humánpolitikai igazgató, valamint a Budapesti Erőmű Szakszervezetének immáron igen konstruktív képviselői között megállapodás született a váltóműszakos munkakörökben az egyes erőművek közötti bérkülönbségek rendezésének ügyében is. A váltóműszakosok bérrendezését dolgozói fórumon, maguk a munkavállalók kezdeményezték; a vállalat vezetése hangsúlyozza, hogy a létrejött megállapodás többet valósít meg az eredeti javaslatnál, ugyanis minden erőmű minden munkakörét megvizsgálták, így a minimálbérek munkakörönkénti meghatározásával bizonyára sikerült a váltóműszakosok teljes körében csökkenteni a fennálló bérfeszültségeket.
A szakterületükön a közelmúltban, elsősorban az erőművi nagyleállások során kimagasló eredményeket felmutató munkatársak október folyamán rendkívüli jutalomban részesültek.
A Társaság vezetősége mindent meg fog tenni azért, hogy néhány év alatt valamennyi tehetséges, a Budapesti Erőműhöz hűséges munkatárs fizetése a munkaerő-piaci szintnek megfelelően alakuljon, s a dolgozók elégedettek legyenek bérükkel, a BE Rt. számukra nyújtott juttatásaival.
Maticsek Iván - Pillár Izabel
Budapesti Erőmű Rt.
(Forrás: "forró drót" újság 9. évf. 10.sz.)