Szolidaritásból példás

Örök igazság: bajban tudja meg az ember, hogy ki az igazi barát. De ahhoz, hogy a bajba jutott – néhány száz emberért – több millióan megmozdulnak és segítő kezet nyújtanak az több, mint baráti; az példaértékű. 2010. október 4-e, több módon is beírta magát Magyarország neves napjai közé. Sajnos, ez a nap is hírnevet szerzett. Nem csak az országunk, de az egész világ felkapta a fejét, a vörösiszap-katasztrófát sújtó hírre, mely Kolontárt, Devecsert és a környező falvakat érintette.

2010. október 4-e az összefogás, a szolidaritás, az önzetlenség napja lett országszerte, de talán az egész világon.
E szörnyű katasztrófának kellett bekövetkeznie, hogy megmutassuk ez az ország nem csak a széthúzás, a pártok közötti marakodás, a fosztogatás országa.

2010. október 4-e felszínre hozta az EMBERT.

Az embert, aki ha látja, hogy embertársa bajban van, félre téve önös buját-baját, akkor erejéhez mérten megy és segít.
E társadalmi összefogás, lefényképezett mása valósult meg, ezekben a napokban, a villamosenergia-iparban, a Bakonyi Erőmű Zrt. területén és a közvetlen munkatársak körében is.

Részvénytársaságunknál három kollégánkat érintette súlyosan a vörösiszap-katasztrófa. Leggyorsabban talán a károsultak közvetlen munkatársai mozdultak meg. Amint levonult az ár, a munkatársak autóba szálltak és mentek menteni, amit csak lehetett, de sajnos nem sok mindent lehetett megmenteni a vörös iszap martalékából.

Gyorsan és eredményesen kezdeményeztük a gyűjtést, az Ajkai Hőerőmű Munkavállalóinak Szakszervezete nevében is. Szakszervezeti hovatartozástól függetlenül szólítottuk meg a munkatársakat, kérve segítségüket, adakozásukat.
Ezzel egy időben kezdeményezéssel éltünk az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) irányában is, kérve az iparági kollégák segítségét is.
Természetesen szakszervezetünk – anyagi lehetőségeihez mérten – gyorssegélyben részesítette tagjainkat.

Nemes gesztust, a segítségnyújtás dicséretes példáját tapasztaltuk a munkáltató részéről is. A központi segélyalapba adományozott összegen felül, minden segítséget megadott a bajba jutott munkavállalóknak, hogy átvészeljék az elkövetkezendő néhány hónapot.

Miközben helyben – a szakszervezeti bizalmiak közreműködésével – gyűltek az adományok, az EVDSZ a szövetségi ülésen úgy döntött, hogy megelőlegezi a segélyt a bajba jutott tagjai részére, mondván: Kétszer ad, ki gyorsan ad.

Mivel, a közelmúltban már volt az iparágat érintő katasztrófa, sajnos volt tapasztalat, amit hasznosíthattunk, jelen esetben is. Az árvízkárosultakra kidolgozott kritériumoknak megfelelően egyhangúan megszavazta a szövetség a segítségnyújtás módját és mértékét is.

Kissé talán megilletődve, de nagyon jó érzéssel vettem tudomásul a szövetség döntését, hisz ismét bebizonyosodott, hogy szakszervezetünk alappillére a szolidaritás, jelen van és ha kell, tudunk élni vele. Hasonlóként éreztek a vörösiszap-katasztrófában érintett szakszervezeti tagjaink is, akik ezt el is mondták, október 22-én, mikor hivatalos keretek között átnyújtottuk az EVDSZ, a szakszervezetünk és a munkatársak által adományozott összegeket.

A hivatalos átadást követő beszélgetés közben, amelyen részt vett Németh Frigyes vezérigazgató is, elmondták, miként élték meg a tragédiát és miként tapasztalták meg a szolidaritás, az önzetlenség minden formáját. A beszélgetés kapcsán, ahogy szakszervezetünk, úgy a vezérigazgató úr is további támogatásáról biztosította szakszervezeti tagjainkat.

Végezetül, a bajba jutott szakszervezeti tagjaink nevében és kérésüknek megfelelően, ezúttal is köszönetüket, hálájukat szeretném tolmácsolni, a Bakonyi Erőmű kollektívájának, gazdasági vezetésének, az Ajkai Hőerőmű szakszervezetének, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének, valamint a villamosenergia-ipar munkatársainak, önzetlen segítségükért.

Facebook - VD - Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége